2012. május 13., vasárnap

Villa

A tévében éppen most akasztják Casanovát, de nem a jó öreg Delon félét, hanem Ledgert. Nem baj, őt nem sajnálom. Delont sajnálnám.
Fura hangulatban leledzettem ma. Migrén 2,5 napja. Egész nap fura érzésem volt, mindig volt egy pont, ahol bizsergett a testem, egyfolytában kullancsparám volt. Persze kullancs nincs, de akár az is lehetett volna. Amilyen hülye picsa vagyok :) Kicsit konzervatívabb lehetnék már :))
No, de ami most hirtelen eszembe jutott, az Fonó László. Milyen jól emlékszem a nevére :) Én 18 éves voltam ő meg 30 körüli. A fene tudja. Mennyire imponált, hogy egy amerikai cég képviselője. Ami persze tömítésekkel foglalkozott :) Ettől mindig a röhögés jön rám,mint egy tizenévesre. Fonó úr nagyon prózai módon szedett fel. Szombat délután kikent-kifent Blue éppen randira igyekezett. Akkoriban már kezdtem szoknyát, ruhát hordani, a farmeros-pólós tinilány kezdett kikopni belőlem. Fonó úr már többször látott a környéken, most meg megszólított, hogy elvihetnek-e autóval valameddig. (jéééé.... Ledgert nem akasztották fel, ott vigyorog) Teniszruhában volt, meg egy másik férfival, hát mi bajom lehetne? :)))) Nem is lett. Úriember volt. Igaz, bepróbálkozott később, de amikor foggal-körömmel védekeztem, akkor hamar abbahagyta. No, nála színleltem először orgazmust 20 évesen, csak már vége legyen. De nem lett, amíg neki is nem lett :))
Imponált. Sok mindennel. Akkoriban nem volt nehéz egy 18 éves leányzónak. Azóta már nem lehet olyan könnyen levenni a lábamról (aki itt röhögni mer, annak beígérek egy tökön rúgást) :)
De ez a villa azóta kísér az életemben. Egyszer eltört... de az Óbudai Hajógyárban (akkor még volt ilyen), megragasztották-hegesztették-kalapálták, tehát rendben van ismét.
A villám. Ami karperec.

Nincsenek megjegyzések: