Mert a hollandok nagyon fejlettek. A közlekedés nem olcsó a fejlett nyugaton (nálunk se, de itt még annyit se kapsz a pénzedért, mint ott).
Tavaly strippenkaart volt a menő. Ez egy hosszú slejfni, amire pecsételtetni kell a megállókban elhelyezett automatákkal. Egyet mindig üresen kell hagyni, és zónánként egy-egy pecsét. Szívás... mi két zónát ugrottunk mindig.
Idén chipcard van. A hágai central stationt átépítik, és mikor mi szombat délben megérkeztünk a helyi BKV bódé - ott HTM - be volt zárva, és valami szép holland szöveg volt kiragasztva. Annyit értettem csak belőle, hogy a busz platformon van valami jegyárusítás.
Megkérdeztünk több HTM-s fickót, mind más irányba mutatott. Egy pipás megbízhatónak és bölcsnek látszó urat is... ő meg francia volt. Kikeveredtünk az utcára egy másik villamos megállójába, ott felfedeztem három diákot - nyári munka - HTM-es pólóban. Na, ők segítettek valóban. Rámutattak egy kis Ford Transitra, amit én korábban hotdogos vagy fánkos kisbusznak néztem. Színes volt, nyitott ablakkal és ezer embert állt sorba. Gondoltam ebben a metsző jeges szélben a hollandok kedvenc szórakozása fagyiért sorbaállás a kisbuszhoz.
Miután rádöbbentünk, hogy itt bizony nem hotdog kapható, beálltunk a sorba.
A kiszolgáló fickó erősen hajazott Ganxtazolira, csak még széjjelebb álltak a szemei. Érdekes angolsággal elmondta, hogy jeeeesz, van csipkárd, és kér máris 34 eurót kettőnkért.
Szemrebbenés nélkül leperkáltam. Igenám.. de ez csak chipcard. Tölteni a fickónál nem lehetett, mutatott ő háromféle irányba, hogy hol kell tölteni, miközben a szemei kétfelé néztek :)
No, nem baj, majd kitaláljuk. Jött egy újabb információ, hogy az Albert Heijn-ben lehet tölteni (ez ott egy helyi nagy közérthálózat). Leballagtunk a pályaudvari AH-ba. Sort kiálltuk, valóban lehet tölteni, de csak bankkártyával. Na, meg egy nagy francokat.... forintért nem konvertálgatok chipcardra eurot.
Kóvályogtunk tovább, szidtam a holland HTM-esek felmenőit. Vonatjegy automaták voltak... és nicsak.... közéjük el volt rejtve egy HTM chipcard töltő is. Egy hatalmas fekete kaller állt mellette és segített boldog-boldogtalannak. Többek között nekünk is, mivel utóbbi kategóriába tartoztunk. No, ott derült ki, hogy a 34 euroért már alapból volt 10-10 euro feltöltve a kártyákra. Igenám, csakhogy a franctudja, hogy az mennyire elég, még töltöttünk rá újabb 10-10 eurot. Aprópénzből. Fickó megtanította, közben stíröltem a fülében levő nagy gyémántcsillogású fülbevalót. De legalább udvarias volt, kedves és beszélt angolul :)
Immár 20 euroval feltöltött boldog kártyatulajdonosokként felmásztunk a magasvasutas villamoshoz és megvártuk a hármas számú járatot.
14 megállót kellett vele mennünk és szinte a ház előtt szálltunk le róla.
Jó volt hallgatni a hangosbemondót, ismerős utcák köszöntek vissza(Volgende halte.... ). A virágnegyedbe mentünk.. itt majdnem minden megállónak virágneve van: Azaliapleen, Zonnenbloemenstraat, stb. Aztán jön a zeneszerzőnegyed, itt minden zeneszerzőkről, zenéről szól :)
Megérkeztünk.... jó itt Hollandiában.
Csak ne feledd el a chipcardodat lehúzni leszálláskor.... mert akkor tovább számol és szépen elfogynak az eurocskák a kártyádról :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése