... mondta a holland mosolyogva.
Schipholon történt. Illetve már a repülőben. A jegyünk a középső és a szélső ülésre szólt. Az ablak mellett üres maradt. A járat fullra volt tömve, sejthető volt, hogy lesz az ülésnek is gazdája.
Felnéztem és láttam, hogy egy vékony, de nagyon magas fickó mosolyog és fejével a belső ülés felé int. Rögtön pattantam, de megfogta a vállam és azt mondta, hogy üljek én be oda, szívesen felajánlja. Ránéztem a gyerekre, hogy továbbajánljam-e, mégiscsak ő a gyerek. De nem akarta. Rámosolyogtam a hollandra, megköszöntem.
Aztán a szemem sarkából megnéztem alaposan. Láttam már a check-in sorban. Magas, feketébe öltözött, ötvenen túli lehetett. Bőre vörös volt, talán a tengeri szélnek és a túlzott italfogyasztásnak köszönhetően. Fekete keretes intellektüel szemüveg, Lenin sapka, és minden ujján gyűrű. Igazi amszterdami hobo fazon :)
You're welcome...
Vannak még udvarias férfiak, nem veszett ki az összes a világból :)
Hálistennek.... :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése