Fél 4-kor lazán bevágódtam a székbe és azt mondtam: Klaudiát kérem.
N-nek felszaladt a szemöldöke: mi van Ábel Anitával?
Csak mosolyogtam: mi lenne? elmúlt, rég volt, igaz se volt. Unalmas már, hogy szerintem 5-6 éve Ábel Anita van. Klaudiát akarok !
N. csak mosolygott: ha Klaudiát kérsz, hát megkapod.
Elégedetten bólogattam: ősszel meg tejeskávét akarok. Halványsápadt kenyérhéjjal és kesernyés holland kakaóval.
N-nak szeme se rebbent: jó, meglesz az is. Gyere, majd kitaláljuk.
... és Klaudia lett. Illetve nem pont, ez olyan saját fazonomhoz, stílusomhoz mért Klaudia.
Otthoni első reakció kisgyerektől: Na, akkor most szépen menjél vissza, és kérd vissza a régi hajad! Vagy a vágás árát!
Kösz gyerek ! :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése