Miért ne vigyél gyereket vásárolni? Nehéz ügy, ha van veled valaki, aki miatt nem tudod gyorsan és hatékonyan bonyolítani bevásárlásaidat. Egy gyerekkel meg még nehezebb. Az elég hamar megunja az egészet, biztos, hogy kell valami olyasmi neki, amit éppen nem akarsz megvenni. Nem is beszélve a hisztiről, hangos ordításról és ilyesmi ...
Én ma elkövettem ezt a hibát és elvittem a gyereket magammal a barkácsáruházba. Fehér festéket akartam venni, hogy Ferenc Ferdinánd bécsi barokk szófámat végre rendbe rakhassam és mivel itt a kertszezon a kerti járófákat is le kellene már festeni újra. A barkácsáruház roppant unalmas hely egy gyerek számára. Karomon a kis kék kosár, és bőszen nézegettem a falazúrokat. Ár, teljesítmény és szín. Kicsit meglepődtem, mert ebben a kék-sárga barkácsmenyországban újabban digitális árkijelzők vannak a polcokon minden áru alatt. És persze 10 másodpercenként más számokat ír ki. Elkezdtem figyelni, hogy amikor a legkevesebbet kiírja, akkor kapjam le a polcról, hátha olcsóbb lesz. De idővel rájöttem, hogy mindig két ugyanazt a számot írja ki, forintban és euroban.
Szóval bőszen nézegetem, hogy gesztenye, paliszander vagy angol vöröset válasszak, amikor hirtelen megroggyantam balra. Gondoltam észnél kell lenni, a gyereket már nem láttam 5 perce, vajon mit művelhet. Igen, jól tippeltem. Gyerekem egy 5 literes festékesdobozt óvatosan behelyezett a karomon levő kosárba és igencsak felborult az egyensúlyom. Ahogy ránéztem és már mondtam volna, hogy ajókurvaanyád édes kisfiam mit művelsz, addigra már azon volt, hogy a másik ötliteres dobozt is behelyezze a kosaramba. Gondoltam, nem fog ki többet rajtam, letettem a kosarat a földre, pakoljon kedvére, majd a végén visszateszek mindent. Hiába na.... unatkozik a gyerek. A festékek megtalálása után irány az ecsetosztály. Ez sem egyszerű, mert választék dögivel, no meg árak is. Az olcsóbbak mindig alul vannak - minek drága ecset, úgyis kidobom a festés végén, meg mindig beszárad - tehát leguggoltam és úgy keresgéltem. Egész addig, amíg kicsi fiam, egy jó nagy korongecsettel elkezdte csak úgy festegetni a fejem. Most már komolyan rádörrentem, hogy hagyja abba, ilyen nagy ecset nem való egy ilyen kicsi fiúnak. Ezzel úgy láttam, hogy megnyugodott és eltűnt. De nem volt sokáig szerencsém a nyugalomhoz, mert egy jó hosszú szárú, radiátorecsettel újrakezdte a festésemet, de most nem a hajamat, hanem az arcomat. Itt elszakadt a cérna és kizavartam a parkolóba. Mondtam neki, hogy nekem még egy küldetésem van a törölközőszárító radiátor osztályon, vagy velem jön, vagy elhúz a fenébe. Utóbbit választotta.
A radiátor osztályon gyorsan végeztem, irány a pénztár, ahol már nem olyan gyorsan végeztem. A parkolóba érve látom ám, hogy kisfiam ül a kocsi mellett a szegélyen és odaszól lefitymálóan:
- Na mi van mutter, azt hittem, hogy elvesztél a fürdőkádak útvesztőjében.
Erősen ajánlom, hogy gyerekkel ne menj vásárolni.
Az én fiam 21 éves :))
1 megjegyzés:
Pedig az elején azt hittem nem a kosár, hanem a gyerek ül a karodon :))
Nem is értem mi volt ezzel a baj, a helyedbehozta a vásárolnivalót, más meg átflangál hat részlegen mire megtalálja amit keresett :)
Megjegyzés küldése