122 éve született, és 90 éve halt meg Csáth Géza. Eredeti nevén Brenner József, hogy pontosabbak legyünk. Szabadkán született és Kelebia közelében halt meg. Sikertelen öngyilkossági kísérlet után a szabadkai Mária Valéria Közkórházban ápolták. Újabb szökés után a szerb demarkációs vonalnál 1919. szeptemberében feltartóztatták. Moravcsik-klinikára ment, de a jugoszláv határőrök feltartóztatják. Csáth ekkor halálos dózist vesz be, sikerül megmérgeznie magát. 32 éves. Magyar író, orvos, zenekritikus. Kosztolányi Dezső unokatestvére.Csáth anyja korán meghalt, főügyész apja későbbi feleségével együtt nevelte. Szenvedélyesen zenélő apja hegedűművészt akart nevelni belőle, de Csáth festő akart lenni.Sokoldalú tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott: kitűnően hegedült, rajzolt, festett, 14 éves volt, amikor első zenekritikái a Bácskai Hírlapban megjelentek. Alkotásvágya miatt Csáthnak nem volt türelme gyakorolni, festményeit pedig a rajztanára kinevette, és csak elégségesnek ítélte. Írásait viszont környezete már korán értékelte. Nyolcadikos gimnazistaként Bródy Sándornak, a Jövendő akkori főszerkesztőjének küldte el A kályha című novelláját. Bródy biztatására kezdett komolyabban foglalkozni az írással.Érettségi után Budapestre került Szabadkáról orvostanhallgatónak. Unokabátyja, Kosztolányi Dezső ösztönzésére a Budapesti Naplóba írt tárcákat, bírálatokat. A Nyugatnak 1908-as alapításától munkatársa volt. Ugyanebben az évben jelent meg első novelláskötete, A varázsló kertje.
1910-ben megszerezte az orvosi diplomát, majd Budapesten rövid ideig a Moravcsik-féle Elme- és Idegkórtani Klinikán dolgozott mint tanársegéd. Csáth 1910. április 10-én, hajnali fél hatkor használt először morfiumot, amire ettől kezdve tudatosan rászokott, mert érdekelte annak tudatmódosító hatása. Először azért nyúlt a szerhez, mert – tévesen – tüdőbajt diagnosztizáltak nála. Szenvedélyét azonban csak rövid ideig sikerült kordában tartania. A morfium hatása alatt szerzett élményei irodalmi művein erősen érződnek. Ezekben az ideggyógyászat akkori eredményeit is felhasználta, orvosi megfigyeléseinek irodalmi keretet adott. 1911-ben jelent meg a Délutáni álom című elbeszéléskötete, amelyben többek között ezen tapasztalatokat dolgozta fel.
Csáth 1910-től különböző fürdőhelyeken volt orvos. Naplójában részletesen leírja a morfiummal való küzdelmeit. Leszokási kísérleteit. Ugyanott húvös tárgyilagossággal tárgyalja, a kúrán levő nőbetegei között elért hódításait.
Ekkoriban sok műve született, a munka mellett maradt ideje az irodalomra is. 1913-ban vette feleségül Jónás Olgát, akitől 1918-ban lánya született. 1914-től katonai orvosi szolgálatra hívták be, de a fronton teljesen elvesztette uralmát szenvedélye felett, napi adagjai folyamatosan nőttek. Rossz idegállapota miatt gyakran szabadságolták, majd 1917-ben végleg leszerelték. A világháborúból már súlyos betegen tért haza, s elhatalmasodott rajta a morfinizmus.
Földesen, majd Regőcön működött mint községi orvos. 1919 elején a bajai kórházban gyógykezelték, de innen hazaszökött. Július 22-én revolverlövésekkel megölte feleségét, megmérgezte magát és felvágta ereit. A szabadkai kórházba szállították, ahonnan újból sikerült megszöknie, a budapesti Moravcsik-klinikára akart menni.
"Leírhatatlanul sokat szenvedett. Vértanú testén nem volt egyetlen fillérnyi helyecske sem, melyet föl ne tépett volna az oltótű. Tályogok keletkeztek rajta, és szíjakkal kötötte át lábát, hogy valahogy vánszorogni tudjon. Így dolgozott évekig...".
Csáth Géza orvos. Pszichiáter, aki tudja, hogy lelki életünkben nincsenek csodák és véletlenek, a lelkünk történései éppen olyan végzetesek, mint a szívünk, a vesénk, a májunk működése és a haragunk, az ambíciónk idegreakcióját szabályos görbékben lehet levetíteni a fehér lepedőre."- irja Kosztolányi
Eredeti hangú, érdekes elbeszélésein eleinte a francia "diabolikus" írók hatása érződött; később mindinkább a modern lélektan eredményeinek szelleme hatotta át novelláit. Képzeletét az idegbeteg vagy idegbetegségre hajlamos emberek groteszk, zilált, zaklatott világa izgatta; a korszerű természettudományos szemlélet irracionális borzongások ábrázolásával ötvöződött írásaiban; rendkívüli érzékenysége lélektani éleslátással, szemléletének dekadenciája hűvös elemző készséggel párosult.
Idegorvosi munkásságának kiemelkedő alkotása az Egy elmebeteg nő naplója, mely – saját naplóját leszámítva – egész munkásságának legnagyobb szabású darabja. Ebben egy paranoiás nő kórképét írta meg, melyben a hagyományos pszichiátria és a pszichoanalízis szempontjai keverednek.
Többek között ez a mű ihlette Szász János filmrendező Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című filmjét, mely a 38. Magyar Filmszemlén négy díjat is nyert.
Munkássága nagy hatást gyakorolt a későbbi írógenerációkra, így több követője is akadt. Az emberi lélek új tájait térképezte fel, legjobb elbeszéléseivel, keményre fogott, szuggesztív írásaival a századelő magyar prózájának megújítói közé tartozik.
A Moravcsik Klinika épületében ma a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája működik, és egy emléktábla őrzi Csáth emlékét, melyet 2005 szeptemberében állítottak fel.
Ajánlott irodalom még Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony c. regénye is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése