Ha este 9 körül nézek tükörbe - ami könnyen előfordul, hiszen minden sarkon tükör van a lakásban - akkor felnőttnek látom magam. Olyannak, amit mindig is szerettem volna. Az arcom más, mint reggel, vagy napközben.
Reggeli arcom megint más. Gyűrött a párnától, van benne valami dacos vonás.
Napközben is sokféle arcom van. Néha mosdóba kijárós, sírós.
Néha meg ragyogó szemű, mintha 100as körte lenne beszerelve a két szemem mögé.
Az este 9 órás arcom szeretem. Olyan más, olyan különleges.
... csakhogy senki sem látja rajtam kívül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése