Két év

Két éve augusztus 24-e óta van új életem. 

Ma döbbentem rá. De már nem is jegyzem. Megszokottá vált, a hiány már nem hiány. Csak a bosszúság marad, fejcsóválás, értetlenség.

Valaki ember volt egy ideig, aztán elfelejtett ember lenni. Nem egyedi eset, nem kell ezen megdöbbenni. Ennek csak számomra van jelentősége.

Felálltam a porból, összeszedtem magam, lépkedek is előre. Néha meg hátra.

(De azért azt megkérdezném, hogy ha most vagyok állítólag rozzant trabantülés, akkor korábban vajon mi voltam?? :) )

Nem, már nem izgat ez a cinikus megjegyzés se. Az biztos, hogy sokat rontott a nagyon törékeny önbizalmamon, de ideje most már tényleg megtanulnom, hogyan kell vastag bőrt növeszteni :)

Engem minden pici szurkapiszka bánt. Elkeseredek rajta, napokig keresem a hibát magamban. Pedig nem biztos, hogy kellene.

Lényegtelen.... szóval két év. Két év alatt annyi mindent lehet csinálni, akár egy ház is felépül, nem csak egy élet. 

Újra élek :)