Zsibbasztó

Minek nevezik azt az állapotot, amikor állsz a kapuban, szakad az eső,  könnyed kis bőrcipőd már így is átázva, de felnézve az égre, lehetőségedhez képest nagyot mosolyogsz és azt mondod: Mit nekem eső, vihar? Nem számít, megyek, szökdécselek a pocsolyákon át.

Szerelem. Ezt általában a szerelem hozza elő egy nőből.

No...meg Dr.Ottó belőlem.

Való igaz. Szerelmes vagyok a kis új porcelánjaimba.  Elsőre passzolt, stimmelt, minden szép, minden jó. 

Dr.Ottó biztosra ment. Azt mondta nyújtsam a kezem és belepottyant egy kis barna tabletta. Közölte, hogy ez erős fájdalomcsillapító, Cataflam, és ezt most kapjam be szépen. Gondoltam oké...ma elmarad a szúrás, ma tablettával zsibbasztunk.

De nem, pattant a hátam mögött az üvegcse is. Jobbra egy normál adag, balra egy dupla. 

Jött a szárítás, amire azt mondta a szuperdoktor, hogy fájdalmas, borzalmas lesz. Bár ezt csak utólag mondta, mikor kérdezte, hogy mennyire fájt? Mi?? Nem is fájt semmi :)

Még jobb vagyok, mint hittem. Erősebb. Ami nem öl meg, az megerősít.

Olyan könnyed érzésem van. Egyáltalán nem zavart a zuhogó eső. Zsibbadt számmal egy félmosolyt küldtem a világ felé.

Élni jó :)



Breaking news: 22.05. Jó cucc ez a Cataflam :) Vigyorgok. A fene se költ máskor 10 eurot vicces sütire A'dam-ban :))