Türelmetlen

Szerda reggel negyed 9, 206-os busz. Hűvös légkondis Volvo, ezért is nem zavart, hogy egy napsütötte ablak mellé ültem le. Mellettem senki. Titkon fohászkodtam a tisztaság félistenéhez, hogy ne zöttyenjen le mellém két ápolatlan, mosdatlan, koszos fickó, óriási sporttáskákkal (az egyiknek a hasa is kilógott a nadrágból, igénytelen kínai alsóneműje meg visszapöndörödött nagy hasáról). Ezért is voltam hálás, amikor egy megállóval később egy szőke nő ült le mellém.

Pár perccel később, már nem volt ennyire felhőtlen az örömöm.

Én utazás közben általában nyugodtan ücsörgök, nézek ki az ablakon.

Szemem sarkából felmértem a szőkét és konstatáltam, hogy eléggé egyformán vagyunk öltözve. Rajtam piros blúz, rajta piros póló. Rajtam fehér szoknya, rajta fehér nadrág. Rajtam piros kis bőr szandál, rajta piros textil tornacipő. Nálam piros fonott táska, nála, drapp-szürke horgolt tarisznyaféle. Amit aztán kb. 749-szer kinyitott és becsukott 7 megálló alatt.

Kezdődött azzal, hogy leülés után elhelyezgette a combján a horgoltját és a textil bevásárlótáskát. Ez kb. 2 percig tartott, mert vagy lecsúszott, vagy nem volt elég jó helyen. Aztán mikor ez megtörtént, szütyő kinyit, szemüvegtok elővesz, napszemüveg eltesz. Majd helyet keresett, hogy hova is tegye a szemüvegtokot. Először a shopperbe tette, nem volt jó. Kivette, szütyő kinyit, betesz. Szütyő becsuk. Fél megálló nyugalom, majd szütyő kinyit, telefon elővesz. Ez is kitartott egy megállónyiig. Elhagytuk a Galagonya utcát, amikor telefont eltette, és elvett egy Manager magazint. Az első öt lapot fellapozta, majd becsuk, eltesz a shopperbe. Kb. fél megállónyi nyugalom után szütyő kinyit és rámol. Napszemüvegem alól odasandítottam, mert már eléggé idegesítő volt. Éppen a tollakat rakosgatta a táskájában. Kettő darab volt belőle. Aztán ujjaival számolt valamit. Megnéztem: papírzsebkendőket leltározott szorgalmasan. Majd kettőt kivett, áttett a shopperbe. A shopperből viszont az esernyőt áttette a szütyőbe.

Mikor mindennel készen lett, szütyő becsuk, átmeneti nyugalom. Akkor a haját kezdte buzizni, 10 másodpercenként a füle mögé kotorta. Lényeg, hogy ne maradjon tétlenül, nyugalomban.

A Komjádi uszodánál a körmeit nézegette  és a körömbőrt vakarászta.

A hídra felérve ismét kinyitotta a szütyőjét és egy zsebnaptárt kotort elő, amit a híd feléig tanulmányozott, de ekkor azt éreztem, hogy le kell szállnom.  Még jó, hogy eredetileg is le kellett :)

Én vagyok csak rendkívül hisztis vagy rosszul viselem a hiperaktív nőket, akik egy negyed percet se tudnak nyugiban ülni a seggükön, és nem bírják, hogy a kezük ne motollaként járjon.

Leszálláskor jól az arcába néztem - naná, tehetem, napszemüveg mögül oda nézek, ahová  csak akarok - és láttam, hogy tipikus  piriarca*  van. 

*piriarc = csíkszemű, sunyiarcú nő lófoggal.