Mindig is vágytam rá. Azt mondtam, hogy ha lesz saját autóm, akkor megveszem és persze használni is fogom. Autómat bő másfél éve vettem, és a piknikkosarat rá két hétre. Nem pont ilyenre vágytam, de kezdetnek jó. Viszont telt-múlt az idő és a kosár bizony a hálószobában az ágy mellett várakozott. Valahogy nem volt rá alkalom,hogy használjuk.
Tegnap elővettem. Duna parti piknik volt a kedvenc Dunakanyaros strandomnál. Kosárkába bepakoltam a kockás takarót (kék persze, ha már a kosár bélése is az), a husit, a friss kenyeret, a salátákat, a cseresznyét, az édességet.Kis bátortalan piknik volt, gyerek cikisnek érezte a kosarat. De amikor látta, hogy a Duna mellett ülők kipakolták a hatalmas hűtőtáskát, a kemping asztalt, már mindjárt elmúlt a rossz érzése. A kép már a végén készült, mire észbe kaptam volna, már végeztünk az ebéddel, már csak a cseresznye maradt.
Első alkalom megvolt. Legközelebb már rutinosabban és felszabadultabban csinálom :)
4 megjegyzés:
Pont szombaton meséltem a mi piknikünket a parkban. Tegnap meg jól megnézegettem a képeket. :):):)
Azokat én is sűrűn nézem.
Néha az az érzésem, hogy az egy másik dimenzióban történt :)
Irtó jó kis kosár :))
Magácskának is van ilyenje! :) Használta már?
Megjegyzés küldése