Bor

Bort vedeltem. Én!! Én, aki nem szereti a bort. Merthogy annak boríze van. Milyen véletlen :)) Nem volt más választásom. Egy bortúrán az ember lánya nem iszik világítós kólát. Szóval bor. Dani bácsi pincéjéből egy mézédes chardonnay. Vagy két órával később a Polgár pincészet szintén édes ugyanolyan bora. Kiváncsi vagyok, hogy ez a helyzet okozta lelkesedés, vagy kitart még egy darabig. Lehet, hogy úgy járok vele, mint Londonban a Fosters sörrel. Nagyon odavoltam és boldog voltam, hogy azt ihatok. Egész addig, amig fel nem világosítottak, hogy az nem echte angol.... hanem ausztrál sör. Bár még itt sem fogyott el annyira a lelkesedésem, itthon is beszereztem két üveggel. ... és kellőképpen meg is döbbentem. Hogy lehet ezt a vackot meginni? :))) Na.. hát vajon ugyanez lesz a chardonnay-vel is? Kiváncsi vagyok. Még nem kóstoltam bele az onnan szerzett kannás kiszerelésbe :))